Légynyüvesség megelőzése, kezelése – gazdálkodói tapasztalatok alapján

Intő jelek

A légylárva-fertőzöttségre utaló jeleket napi rendszerességgel – a behajtás és a kihajtás alkalmával is – tudjuk vizsgálni az állományunkban – ilyenkor a nyájtól elmaradó, sánta egyedek mindenképpen gyanakvásra adhatnak okot. Az együtt legelő, de a többi állattól elszakadó, lemaradó egyedeket kiválogatva a nyüvesség már előrehaladott formájával is találkozhatunk, hiszen a légylárvák nagyon gyorsan fejlődnek.

Az alábbi figyelmeztető jelekre érdemes odafigyelniük az állattartóknak:
– sántaság
– csülök szarufejlődési rendellenességei
– körmözési hibák
– büdös sántaság
– bármely természetes testnyílás környékén (fülek, szarvak töve is) a gyapjú véres, később fekete, nedvedző, bűzös szennyezettsége
– a péra környékének nedvedző volta, véres-fekete elszíneződése
– kosok nemi szerveknél a tasak, vagy a here megdagadása,
– bárányok köldökének elváltozásai,
– étvágytalanság, kondícióromlás,
– nyájtól elmaradó egyedek
– az egyedek megszokottnál erősebb, bűzös szaga

A fertőzött testtájékok a fejlődő lárvák okozta irritáció miatt érzékenyek-fájdalmasak Az állatok az
érintett területeket próbálják elérni, dörzsölni, nyalni. Súlyos, elhanyagolt esetekben a fertőzött
testtájékok gyakran bakteriálisan, vagy akár több légyfaj lárváival is felülfertőzöttek lehetnek.

Gyakran fertőződő testtájékok juhokban:

– lábvégek az ujjak között, és/vagy a szaru alatt
– végbélnyílás és a péra környéke
– a hím nemi szervek környéke, tasak.
– bárányok köldöke
– szarvtő
– fültő és a fülszám behelyezésének környéke
– nyíráskor keletkező sebek környéke

A légynyüvesség szempontjából kritikus időszak tavasztól akár késő őszig kitolódhat a klímaváltozás miatt.
Ebben az időszakban a krotáliázás fokozott figyelem mellett történjen, lehetőleg kerüljük a szarvtalanítást, kasztrálást (gumigyűrűvel is!) és minden halasztható beavatkozást, amely sérüléssel, vagy vérzéssel jár.

Megelőzés előrelátó állattartói gyakorlattal

Új-zélandi szakirodalom* – és hazai saját tapasztalataink – alapján megállapíthatjuk, hogy csökkenti a traumás myiasis előfordulását a péra és a végbéltájékon, ha az állatokon farok kurtítást végzünk a hatodik csigolyánál. Ugyanis a farok így a péra alá ér és az állat elűzheti vele a legyeket.

A hosszú farok meghagyása sem célravezető a gyapjún összegyűlő szennyeződések miatt és a már ismert szaporodásbiológiai valamint állathigiéniai okokból.

A szakszerűtlen farokkurtítás károsabb is lehet, mint a hosszú farok meghagyása. Konzultáljunk az állatorvosunkkal a farokkurtítás helyes technológiájáról!

A nagyon rövid farkú, rendszeresen légylárvákkal fertőzött egyedeket fokozatosan selejtezzük ki,
mert ezek a jövőben is gyakrabban fognak traumás myiasisban szenvedni.

Összefogás és tervezett védekezés

Fogjunk össze a környező juhászatokkal ha tehetjük! Igyekezzünk körülbelül azonos időben kezelni a közeli állományokat 2-5 km-es körzetben, így idővel csökkenthetjük a káros légyfajok egyedeinek számát.

A szarvasmarha-, lótartó telepekkel is érdemes egyeztetnünk, mivel ezek az állatfajok is
fertőződhetnek a pettyes húslégy lárváival. A tapasztalatcsere a termelők között minden esetben
felbecsülhetetlen értékkel bír.

Megelőzés CLIK Extra Pour-On készítménnyel

A CLIK Extra Pour-On egy rovarnövekedést gátló, dicyclanil hatóanyagú készítmény, amely a gyártó hivatalos oldala szerint kb. 19 hétig nyújt védelmet a pettyes húslégy (Wohlfahrtia magnifica) és a selymes döglégy (Lucilia sericata) lárvái ellen.

A légynyüvesség kialakulása ellen megelőzésként a CLIK Extra Pour On készítmény alkalmazása – a gyártó útmutatása szerint – a hozzá tartozó pour on pisztollyal (applikátor) történjen.
Helyesen (és megfelelő dózisban) alkalmazva, a készítmény megakadályozza a lárvák vedlését, így fejlődésük megakad és elpusztulnak, ezáltal nem válik súlyossá a traumás myiasis kártétele.

Élelmiszer-egészségügyi várakozási idő (hús): 40 nap. Emberi fogyasztásra tejet termelő
juhállományokban nem alkalmazható.

A CLIK Extra Pour-On 2023 júliusáig nem volt megvásárolható Magyarországon, azonban a hazai
juhtartó gazdálkodók kérésére a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közvetítette a
készítmény használatára vonatkozó igényeket az illetékesek felé. Az eseti engedélyezési folyamatok lassan, de elindultak, majd 2023 júliusban a szer hazai kereskedelmi forgalomba került.

CLIK Extra Pour-On gyógyszeres kezelés menete

A CLIK Extra Pour-On kezelést állomány szinten érdemes elvégezni és nagyon figyeljünk arra, hogy a készítményt a pour on pisztollyal az előírásnak megfelelően juttassuk ki. A szer maximális
hatékonyságának elérése érdekében sem túl közelről, sem pedig túl távolról nem szabad a gyapjúra permetezni. A kezelést a nyírás után végezzük, mert a frissen nyírt állat gyapja kevéssé szennyezett. A gyapjú szennyezettsége csökkenti a készítmény hatékonyságát. Száraz, csapadékmentes időszakban alkalmazzuk a szert, állományunk minden egyedén. A készítmény hatékonyságát a gyapjú hossza nem befolyásolja (a gyártó szerint).

Az ideális kijuttatási/permetezési távolság: 35-45 cm legyen úgy, hogy a kifújt csíkok szélessége
körülbelül 10-15cm legyen. A kijuttatás négy vonalon történik: a nyak-, a gerinc vonalában, valamint a far tájékán a comboktól a farok irányába mindkét oldalon. (Lásd: fotó!)

A gyártó által előírt mennyiséget egyedenként négy egyenlő részre tudjuk osztani az
adagolópisztollyal.

Miközben az állomány preventív kezelését végezzük, figyeljük a cikk elején felsorolt figyelmeztető jeleket is, amelyek már kialakult traumás myiasisra utalhatnak.

Hét éves üzemi vizsgálatok tapasztalatai

A CLIK Extra Pour-On megelőző hatása – sokéves tapasztalataink alapján – a kijuttatás módjától
függően, körülbelül 70-80%-ban jelent védelmet, ami vitathatatlanul nagy segítség a gazdálkodók
számára. Azonban a Clik Extra Pour-On a gyártó ajánlása alapján történő alkalmazás mellett, 19 hétig csak az állatok külső nemi szerveit, végbéltájékukat illetve a fej traumás myiasisának előfordulását csökkentik – a lábvégek légynyüvességét csak rövidebb ideig előzik meg.

Ezért a csülökápolás rendszeresen javasolt! Ezt végezhetjük formalinos csülökfürösztő oldattal (ez esetben fokozott óvatossággal kezeljünk!) vagy formalin-mentes oldatok alkalmazásával.
Üzemi tapasztalatunk alapján a túl gyakori csülökfürösztés/tapostatás fokozott kockázatot jelent, mivel a csülökszaru és az interdigitális rész bőre kirepedezhet (a fürösztő szerek szárító hatása miatt) és a sérült területeken meginduló bakteriális folyamatok azonnal lárvarakásra vonzzák a pettyes húslegyek nőstényeit.

(A csülökfürösztés helyes protokolljáról hamarosan egy különálló, részletes cikkel jelentkezünk.)

Az állományszintű CLIK Extra Pour Onnal végzett megelőző kezelés során jelöljük meg és válogassuk külön azokat az egyedeket, amelyek már légylárvákkal fertőzöttek. Gyakran találhatunk olyan sebeket, amelyekben a lárvák súlyosan károsították a külső nemi szerveket – sőt a lábvégeken, a lábujjak közötti területet is.

Ezek a kiterjedt myiasisos sebek lassan és hegesedéssel gyógyulnak. A hegek gyakran egyenetlen, redős bőrfelületet eredményeznek, melyek könnyebben szennyeződnek, így nagyobb eséllyel csalogatják a húslegyeket lárvarakásra. A fenti videónkban szinte kivétel nélkül olyan elváltozásokat mutatunk, amelyekben az elmúlt években is súlyos károkat okoztak a légylárvák. 

A traumás myiasisból gyógyult tenyészállatokon gyakran olyan kiterjedt hegesedések képződnek a külső nemi szerveken, melyek akadályozzák a párzást. Az ilyen tenyészállatok általában selejtezésre kerülnek, mivel szaporodásbiológiai teljesítményük csak különböző korrekciós műtétekkel lenne javítható.

Mindezek tudatában kijelenthetjük, hogy gazdasági szempontból komoly jelentősége van a CLIK Extra Pour-On engedélyeztetésének és behozatalának Magyarországra.

Légylárva fertőzöttség kezelése

A traumás myiasis kezelésének főbb lépései (állatfajtól függetlenül) a mi gazdaságunkban az alábbi protokoll szerint történik:

1. Figyelmeztető jelek keresése, fertőzött állatok mihamarabb történő fellelése, kiválogatása.
2. A fertőzött terület megtisztítása a szennyeződésektől: bélsártól, sártól, szőrtől, gyapjútól, elhalt
   szarutól… stb.
3. A lábujjak közötti fertőzés esetén tárjuk fel a felpuhult szaru alatti területeket a megbúvó lárvák
   fellelése céljából. A lehető legtöbb elhalt szarut távolítsuk el!
4. A fertőzött terület Neostomosan koncentrátum AUV készítménnyel történő beáztatása. 
   A szer használati utasítása szerint a hígítási arány 5ml készítmény 1 liter vízhez. (Mi 100ml vízhez 10ml Neostomosan koncentrátum AUV hígítással alkalmazzuk a gyorsabb hatás elérése érdekében.)
5. Hagyjuk állni a bekevert készítményt a fertőzött területen minimum 10 percig (tömény oldat
   alkalmazása esetén elég 5 perc is). Amíg a seb ázik, foglalkozhatunk a többi állattal.
6. Ellenőrizzük, hogy a lárvák biztosan elpusztultak: nem kapaszkodnak a sebekbe és nem mozognak!
7. Csipesszel egyenként távolítsuk el a lárvákat. Minden fejlődési stádiumra figyeljünk, az apró
   lárvákat is szedegessük ki!
8. Távolítsuk el az elhalt szöveteket.
   Ha mégis találunk élő lárvákat, azokat soha ne dobjuk az alomra, vagy a földre, hanem gyűjtsük egy
   vödörbe és semmisítsük meg.
9. A lárváktól megtisztított sebeket pezsegtessük ki 3-5 %-os Hyperol oldattal. (A gyógyszertárban
   vény nélkül kapható Hyperol tablettákból készíthetünk oldatot.) Fecskendővel nyomjuk a sebekbe és
   a fertőzött területre, hogy teljesen átjárja azokat az oldat.
   A fertőtlenített sebeket/területeket papírtörlővel töröljük tisztára.
10. Jól tapadó jódos oldattal, vagy bármely állatgyógyászati antibiotikumos spray-vel kezelhetjük a területet. Ne feledjük: légynyüvesség után a fertőtlenítést nem lehet túlzásba vinni!

Súlyos esetekben, a már lárváktól megtisztított sebek ellátására és utókezelésre hívjunk állatorvost!

Korábban említettük, hogy az élő lárvákat semmiképpen ne dobjuk az alomra, vagy a földre, ugyanis a bábozódásra kész lárvák befúrják magukat a talajba és bábozódás után újabb legyek kelnek ki. Magyarországon, a legyek számára kedvező időszakban akár 5 vagy még ennél is több generáció is kifejlődhet! Elővigyázatosság hiányában akár mi magunk is gyorsan elfertőzhetjük a saját területünket.

Más állatfajok is veszélyben vannak!

Bár a pettyes húslégy (W. magnifica) lárváinak elsődleges gazdaállata a juh, nem csak őket fertőzheti meg lárváival. Gyakran találkozhatunk kutyák, szarvasmarhák, kecskék, lovak, macskák esetében is a pettyes húslégy lárvái okozta nyüvességgel.

Szerző: Kovács-Igric Dominika

Forrás és korrektúra: Dr. Dakó Zoltán

VIII. Jakabszállási Kiskérődző Egészségügyi Továbbképzés 2023 – Légylárva-fertőzöttség (myasis)
juhokban című előadása

* „A hüvelyi prolapsus epidemiológiája vegyes korú anyajuhokban Új-Zélandon” című doktori értekezés (New Zealand Veterinary Journal, 2014)

Links:
[1] https://youtu.be/1XBRFbLFlME