Joseph Lepar a juh- és kecske egészségtan izraeli szakértője, valamint nemzetközi mezőgazdasági szaktanácsadó. Kiskérődző specializációja miatt vettük fel a szakemberrel a kapcsolatot és megkértük, hogy publikálhassuk a cikkeit magyar nyelven, kiegészítve hazai vonatkozásokkal, kapcsolódó kutatási eredményekkel.
Első témakörünk a húgykövesség, amely komoly gazdasági
károkat okozhat a legigényesebb tartási körülmények mellett is.
A juhok és kecskék húgyúti elzáródását számos tényező okozhatja, beleértve a húgyköveket, a daganatokat és a húgycső szűkületét. A juhok húgyúti elzáródásának leggyakoribb oka a kövesség,
amely a húgyutakban alakul ki takarmányozási és tartástechnológiai hibák miatt.
Ez probléma általában istállózott hízó- és tenyész-kosbárányoknál, leggyakrabban pedig kasztrált
kosbárányoknál fordul elő. Nőivarú juhoknál és kecskéknél a húgyúti elzáródás a rövidebb és
szélesebb húgycsövük miatt ritkán fordul elő.
Leggyakoribb kiváltó okok:
A húgykövesség leggyakoribb kiváltó oka a takarmányban található kalcium-foszfor közel azonos aránya, vagyis a foszfor-túladagolása. Ilyenkor a felesleges foszfor – kálcium hiányában – a vesén keresztül ürül ki és a lúgos kémhatású vizeletben könnyen kicsapódik homok-, majd kőszerű képleteket alkotva.
Foszfortartalmú kőképződésre hajlamosít a húgyutakban az A-vitamin hiányos-, valamint a rosthiányos takarmányozás, az ivóvízhiány, a gyakori takarmányozási-és tartási stresszhatások és az adenovírusos megbetegedés is.
Tünetek, amelyekre érdemes odafigyelni:
Fokozott szívműködés és légzésszám
Étvágytalanság, majd a bendőműködés leállása
Gyakori és állandó vizelési inger, miközben a vizelet csak cseppekben tud távozni
A tasak és a hasfal szövetei vizenyősen beszűrődnek: duzzadtak
Ha az elzáródás nem nyílik meg, akkor a hólyag megrepedhet és az állat néhány napon, vagy órán belül elpusztul.
Végső tünetek: húgyvérűség alakul ki, amikor már a lehellet is vizeletszagú, levertség, aluszékonyság jellemző, majd az állat elhullik.
Az állat boncolásakor a hólyagban és a húgyutakban több kisebb-nagyobb követ találunk, vagy a húgyút homokkal teli.
A húgyúti elzáródás kezelése:
A kezelés általában az akadály sebészeti úton történő megszüntetését, azaz az elzáródás eltávolítását
jelenti. De a műtétet gazdasági szempontból inkább a nagyobb értékű tenyészkosoknál érdemes elvégezni.
Amennyiben az állat még tud vizeletet üríteni, de látványosan erőlködik és csak szakaszosan, vagy csepegtetve tud vizelni, érdemes állatorvost hívni, aki vizelet mintát vesz és üledékvizsgálatot rendel meg. Az üledékvizsgáltból jól láthatók és megkülönböztethetők a képződött ásványianyag-kristályok – és ezek típusától, illetve összetételétől függően lehet kezelni az állatot.
A húgykövesség és a húgyúti elzáródás megelőzése kulcsfontosságú
A takarmányozás megtervezésekor és receptúrák összeállításakor tudnunk kell, hogy bizonyos ásványi anyagok részt vesznek azon lerakódások kialakításában, amelyek a húgyutak elzáródásához vezethetnek. Ilyen ásványi anyagok a foszfor (P), a magnézium (Mg) és a kálcium (Ca).
Megelőzés eszközei:
• Friss ivóvizet kell biztosítani a nap 24 órájában. Az ad libitum megfelelő hőmérsékletű tiszta ivóvíz gátolja a kőképződést, ugyanis a nagy mennyiségű vízfogyasztás csökkenti a vizelet só- koncentrációját – továbbá elősegíti a foszfor és magnézium kiválasztódását a szervezetből és megakadályozza a nagyobb rögök kialakulását.
• A húgykövesség megelőzhető az abrak 2:1 arányú, vagy tágabb Ca:P arányával. – kivéve, ha a lerakódások/ kristályok kálcium-tartalmúak!
• Az abrak foszfor-feleslegét a jó minőségű lucerna Ca arányával ellensúlyozhatjuk.
• Az 5-7g/nap ammónium-klorid adagolása szintén kedvező hatású.
• A tenyészkosok jártatása, legeltetése fontos!
• A megfelelő A-vitamin ellátottság sokat segíthet a megelőzésben.
• Fontos, hogy a lehető leghamarabb forduljon állatorvoshoz, ha gyanús tüneteket észlelünk!
Ne felejtsük el: A húgyúti elzáródás ellen a legjobb megoldás a megelőzés KIEGYENSÚLYOZOTT, TERVEZETT TAKARMÁNYOZÁSSAL és rendszeres mozgatással.
Forrás: Szöveg és kép: Joseph Lepar;
dr. Mucsi Imre: Juhtartás és tenyésztés
Fordította és kiegészítette: Kovács-Igric Dominika