A hüvelyi prolapsus – hüvelyelőesés – megelőzése és kezelése

Fő témánk a juh- és kecske anyaállatok komoly gazdasági károkat okozó betegsége, a hüvelyi prolapsus, vagy hüvelyelőesés.

Hüvelyi prolapsusról, más néven hüvelyelőesésről akkor beszélünk, ha a hüvely a pérán kívülre kerül. Ez a kifordult képlet a teniszlabdától a dinnye méretéig eltérő nagyságú lehet.

A képen kis mértékű hüvelyelőesés látható

Hüvelyelőesés leggyakrabban az ellés előtti hónapban fordul elő – és gyakoribb juhoknál, mint kecskéknél. A hüvelyi prolapsusnak nincsen egyetlen konkrét oka, de számos tényező növelheti a kialakulásának esélyét.

A hüvelyelőesés hajlamosító tényezőit az alábbiakban gyűjtöttük össze, amelyek egyes pontjait részletesebben is tárgyalunk:

1, Elhízás: túlsúly (BCS>4) és nagy mennyiségű hasüregi zsír

2, Életkor: idősebb anyajuhoknál gyakoribb

3, Takarmányozási hibák: rossz minőségű széna, toxin-szennyezett takarmány, koncentrált takarmányok túletetése

4, Fitoösztrogének: nagy százalékban lucernát vagy egyéb hüvelyeseket tartalmazó széna/legelő

Úgy gondoljuk, azonnali magyarázatot követel ez a pont. Fitoösztrogéneknek nevezzük azokat növényi eredetű vegyületeket, amelyek képesek – a női nemi hormonhoz hasonlóan – a szervezet ösztrogénreceptoraihoz kötődni és ott hatást kiváltani.

A tudomány akkor figyelt fel először erre a jelenségre, amikor az 1940-es években Ausztráliában a juhok egy „lóherebetegség”-nek nevezett jelenség miatt egészen egyszerűen nem vemhesültek.

Ezt a tünetegyüttest az egyoldalú bíborhere-fogyasztás okozta, ami az állatoknál petefészekcisztát és meddőséget idézett elő.

Azóta a tudomány tüzetesebben megvizsgálta a fitoösztrogének hatásait és megállapították, hogy a bíborherén kívül más pillangós virágú növények nagyarányú etetése is okoz hasonló megbetegedéseket és ezek a növények (lucerna, bíborhere, alfalfa… stb) túletetése a hüvelyelőesés tekintetében is hajlamosító tényezők.

5, Istálló rossz kialakítása: nincs elegendő etetőtér és pihenőtér.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kevés/rosszul elhelyezett etetők körüli tolakodás és az ebből eredő, vemhes anyák összenyomása nagy eséllyel vezethet hüvelyelőeséshez, de akár vetéléshez is.

6, Rossz állat-egészségügyi státusz: A hosszan tartó fekvés is hajlamosító tényező sántaság, szubklinikai hipokalcémia-, vagy acidózis miatt

7, Alomnagyság, mint hajlamosító tényező: A hüvelyelőesés gyakrabban fordul elő ikerellésnél (5x)* valamint halmozottan gyakrabban a hármasikreknél (11-12x)*

8, Fajtajelleg: A hüvelyelőesés gyakoribb a nagyon szapora fajtáknál

9, Nyírás: A termékenyítést / űzetést megelőző 3 hónapban végzett nyírás kedvező hatásúnak tűnt, akárcsak a vemhesség második felében bekövetkezett nyírás – a prolapsus kialakulása elleni védelem tekintetében.*

Ez a tapasztalat nagyon érdekes lehet a hazai juhtartók számára. A magyarázat logikus: az anyajuhok a nagy hőségben többet fekszenek, kevesebbet mozognak, többet zihálnak, rosszabb az oxigén-ellátása és a keringése a szervezetnek.

10, Gravitáció és területi adottságok: Fejjel felfelé, farral lefelé, magas lábú etetőállásokon való takarmányozás mellett gyakoribb a prolapsus. Ez az etetési technológia egyes országokban nagyon népszerű, mert az állatok csak ágaskodás útján férnek a szénarácshoz, így kevesebbet pazarolnak. Az Új-zélandi tudományos értekezések* egyértelműen beszámolnak arról is, hogy magasabb domborzati viszonyok között, hegyvidéken gyakoribb a prolapsus, mint sík (alföldi) területen. 

11, Előzmények: az egyszer már prolapsus anyáknál nagyobb valószínűséggel esik elő újra a hüvely (35-40%)*

13, Genetika: Öröklődő hajlam, ezért nem szabad meghagyni a prolapsus anyáktól származó utódokat továbbtartásra! (Érdekes, hogy az Új-zélandi gazdák mégsem szelektálnak erre a tulajdonságra...*)

14, Tőből történő farokkurtítás: A teljesen tőből történő farkalás károsíthatja a medenceövet tartó szerkezeteket*. Ezért a farokkurtítást nagy körültekintés mellett, 5-6 csigolya maghagyása mellett javasolt elvégezni. Ez a kicsi farok védi a pérát és a végbélnyílást a paraziták/nyüvek megtelepedésétől és fenntartja az egészséges medenceövet tartó szerkezetek egyensúlyát.

* A csillagozott adatok és információk forrása „A hüvelyi prolapsus epidemiológiája vegyes korú anyajuhokban Új-Zélandon” című doktori értekezés (New Zealand Veterinary Journal, 2014)

Hüvelyelőesés kezelése

Ha egy anyajuhon megpillantjuk a hüvelyelőesést, a hüvely kitüremkedő képletét a lehető leghamarabb, higiénikusan vissza kell helyezni.

A kezelés késése súlyosabb problémákhoz vezethet. Ha a prolapsus hosszabb ideig fennáll, a kifordult szövet vérellátása csökkenhet, ami a szövetek elhalását okozza; a prolapsus lila/fekete színűvé válik, szárazzá, törékennyé és könnyen berepedezetté válik.

A képen anyajuh elléskor bekövetkezett nagy méretű hüvelyelőesése látható, amely kifordult képleten szennyeződések vannak. A juhtartó az állatorvossal konzultált és a doktor kiérkezéséig hidegvizes borogatásban tartotta a kifordult hüvelyt. Az orvos gondos mosás, fertőtlenítés után, fejjel lefelé lógatva helyezte vissza a képletet. A fejjel lefelé való lógatás ilyenkor segít az orvosnak abban, hogy az anya nyomása és erőlködése ellenére bent tudja tartani a kifordult képletet. Majd a pérát gézzel bevarrta a doktor és antibiotikummal, valamint fájdalomcsillapítóval kezelte az anyát. A juh szerencsésen felépült, de orvosi javaslatra nem lett újra báránya. A fotót köszönjük szépen Ormándy Gabriellának

A hüvelyt alapos mosás, majd gondos fertőtlenítés után általában mi magunk is egy erre a célra gyártott olcsó, műanyag eszközzel (kanállal) és/vagy kötéllel – komplikáltabb esetben erre a célra gyártott hámmal visszahelyezhetjük és rögzíthetjük.

Hüvelyelőesés-védő hám – fotó: UKAL.com

Egyes esetekben, amikor a kiforduló hüvelyi képletet sehogyan nem sikerül a pérán belül tartani, varratra is szükség lehet a prolapsus benntartásához – és ilyenkor antibiotikumos kezelés is indokolt.

Sokan szokták ilyenkor az anyajuhot fejjel lefelé rögzíteni úgy, hogy a mellső lábai a földön legyenek és csak a farát emeljük meg, vagy polcoljuk alá (a bendőnek nem tesz jót a lógatás). Így a kezelést egyszerűbben el lehet végezni és a gravitáció nem nehezíti az állatorvos, vagy a gazda munkáját.

Ellés előtt a kanalat, a hámot és a varratot is időben el kell távolítani.

Ezen eszközök használata után az anyák rendszerint sikeresen megellenek.

Írországban és Angliában is szokás bálamadzaggal egyszerű hámot készíteni, amit a fent bemutatott módon megkötve mi magunk is elkészíthetünk. Így a hüvely kifordult része megvásárolt eszközök nélkül is biztonságosan benntartható.

Hüvely visszarakásának lépései:

1. TISZTA, meleg vízzel való gondos lemosás. NE maradjon rajta sár, szalma, egyéb szennyeződés
2. GONDOS VIZSGÁLAT: van-e a hüvelyen szakadás, elhalt, károsult szövetrész?
3. Ha a méhet is látjuk, akkor annak a visszarakása már komolyabb tudást igényel és az állatorvosok közül sem mindenki vállalja.
4. Ha van szakadás és megpillantjuk a beleket, akkor állatorvost kell hívni azonnali euthanázia elvégzésére, VAGY kíméletes házivágás végrehajtása javasolt.

A képen anyakecske méhelőesése látható placentával. A méhelőesés ellés közben következett be, sajnos az anyát nem sikerült megmenteni, a köldökzsinóron keresztül elvérzett. A fotót köszönjük szépen Fehér Évának.

Külföldi források szerint sok esetben a húgyhólyag is érintett a prolapsusban: Ha így van, akkor óvatosan emelje fel a prolapsust a farok felé, ez gyakran lehetővé teszi az anyajuhnak a vizelet-ürítését és így a prolapsus mérete csökken.

     5. Ha nincsen komolyabb sérülés a kifordult hüvelyfalon, akkor folytathatjuk a munkát:
     6. FERTŐTLENÍTÉS
     7. Óvatos visszafordítás, ellető géllel, vagy fertőtlenítő oldattal benedvesített gumikesztyűs kézzel
     8. Ha nem marad bent a hüvely kifordult képlete, akkor kíméletesen vezessen be egy prolasus kanalat a képlet mellett, amely rögzítés után segít bent tartani a hüvelyt.

     9. JELÖLJE MEG az anyajuhot, ugyanis az ellés és báránynevelés után ennek a selejtezése javasolt. Korábban írtuk, hogy a prolapsus ismétlődése nagy eséllyel újra be fog követezni a következő vemhességnél is.

Hogyan lehet felismerni a prolapsus korai jeleit?

A legtöbb anyajuhnál a prolapsus a vemhesség utolsó hónapjában jelentkezik. A korai tünetek hasonlóak lehetnek az ellés korai szakaszának jeleihez. Ilyenek például:

• Elszigetelődés a nyájtól
• Báránylopás (frissen ellett anya bárányát elbégeti, „elszereti”)
• Almolási viselkedés/az almot a patájával maga alá-, vagy maga köré kaparja
• Fújtatás
• Hasi nyomás vagy erőlködés.

Hüvelyi prolapsus, vagy hüvelyelőesés megelőzése

Az alábbi javaslatok betartásával megelőzhetjük a hüvelyelőesést:

1. A gyökérnövényekben gazdag étrend elkerülése a vemhesség előrehaladott szakaszában: pl. cukorrépa, krumpli, csicsóka és melléktermékei
2. Sántaság megelőzése gondos körmölési protokollal (hiszen a sántaság megnöveli a fekvés idejét)
3. Mozgás biztosítása
4. Folyamatos kalcium-utánpótlás
5. A takarmányozás kulcsfontosságú a megelőzésben:

Tiszta, toxinmentes, jó minőségű takarmányt etessünk! Kis térfogattartalmú takarmányozás ajánlott, ami a belek térfogatát csökkenti, ezáltal kevésbé készteti az állatot a hüvely kinyomására.

Hüvelyelőesés után / vagy a betegség megelőzése érdekében a magas fehérjetartalmú, koncentrált takarmányok kisebb mennyiségben történő etetése javasolt. Ajánlott a tömegtakarmányok (széna, szenázs, siló) mennyiségét csökkenteni, hiszen ezek nagy térfogattartalmúak. A kevesebb takarmánymennyiség mellett biztosítsunk energiadús takarmány-kiegészítést a ketózis elkerülése érdekében, pl. melasszal, vagy speciálisan erre a célra készült folyékony takarmány-kiegészítővel.